Csúcsragadozóvá vált Magyarországon az aranysakál

Néhány évtized alatt megsokszorozódott az egyedszám.
Csúcsragadozóvá vált Magyarországon az aranysakál

Az 1940-es években az európai országokból szinte teljesen eltűnt, 1942-ben Magyarországon az állat kihalását jegyezték, a következő évtizedekben pedig csak néhány felbukkanó egyedről lehetett tudni; egészen a kilencvenes évekig, amikor is elérkezett a nagy visszatérés. A folyamat nem csak idehaza, hanem egész Európában jellemző, és sok mindent elárul a terjedésük mértékéről, hogy hazánkban jelenleg már több tízezer példányszámos populációról beszélhetünk.

Hogy miben rejlik az aranysakál titka? Leginkább abban, hogy remekül alkalmazkodik a változó környezetéhez. Ezt is jelzi, hogy nem betelepítésről, avagy visszatelepítésről van szó az esetében, hanem önállóan foglalta vissza a korábbi élőhelyét. A fajjal a kilencvenes évek eleje óta foglalkoznak hazai szakemberek, akik a hihetetlen gyorsasággal szaporodó állatok életéről rengeteg adatot gyűjtöttek az azóta eltelt három évtized alatt. Ennek köszönhetően tudhatjuk, hogy az állatok az eredetileg általuk kedvelt vizesebb élőhelyek helyett ma már a szárazabb területeken is remekül érzik magukat, és a táplálkozásukban sem okozott problémát ez a jelentős mértékű változás.

Mindent a túlélésért

Az aranysakál túlélési stratégiája lenyűgöző, amit az előbbiek mellett annak is köszönhet, hogy nem magányosan, hanem csoportban él, és így is indul vadászatra. Egy 10-15 kilogramm testtömegű ragadozóról van szó, ami tehát méretét tekintve a rókánál nagyobb, viszont a farkashoz hasonló intelligenciával rendelkezik – nincs természetes ellensége. Ennek köszönhetően komoly veszélyt jelent a vadállományra – őzekre, dámokra, muflonokra, vaddisznókra –, de a gazdák is egyre többször találkoznak ragadozó okozta károkkal az állatállományukban. A kezdeti kudarcok után, visszatértekor még védett állatként tekintettek az aranysakálra, de ma már egész évben vadászható. Erről a kihaltnak hitt éjszakai ragadozóról azt feltételezik, hogy a rókákkal azonos példányszámban élnek idehaza, de náluk cselesebbek, és így elkerülik a csapdákat is.

Szerző: Galambos Dániel

Kapcsolódó cikkek

Csúcsragadozóvá vált Magyarországon az aranysakál

Csúcsragadozóvá vált Magyarországon az aranysakál

Nádi farkasként vagy aranysakálként is ismert.

Haszonállatokra és emberekre is veszélyes egy internetes kihívás

Haszonállatokra és emberekre is veszélyes egy internetes kihívás

Németországban kampány is készült, hogy felvilágosítja a résztvevőket.

Minden, amit eddig még nem tudtál a mézről

Minden, amit eddig még nem tudtál a mézről

Folyékony vagy kemény, a kalácsba vagy a müzlibe: a méz mindannyiunk örök kedvence.