Csúcsragadozóvá vált Magyarországon az aranysakál

Az 1940-es években az európai országokból szinte teljesen eltűnt, 1942-ben Magyarországon az állat kihalását jegyezték, a következő évtizedekben pedig csak néhány felbukkanó egyedről lehetett tudni; egészen a kilencvenes évekig, amikor is elérkezett a nagy visszatérés. A folyamat nem csak idehaza, hanem egész Európában jellemző, és sok mindent elárul a terjedésük mértékéről, hogy hazánkban jelenleg már több tízezer példányszámos populációról beszélhetünk.

Hogy miben rejlik az aranysakál titka? Leginkább abban, hogy remekül alkalmazkodik a változó környezetéhez. Ezt is jelzi, hogy nem betelepítésről, avagy visszatelepítésről van szó az esetében, hanem önállóan foglalta vissza a korábbi élőhelyét. A fajjal a kilencvenes évek eleje óta foglalkoznak hazai szakemberek, akik a hihetetlen gyorsasággal szaporodó állatok életéről rengeteg adatot gyűjtöttek az azóta eltelt három évtized alatt. Ennek köszönhetően tudhatjuk, hogy az állatok az eredetileg általuk kedvelt vizesebb élőhelyek helyett ma már a szárazabb területeken is remekül érzik magukat, és a táplálkozásukban sem okozott problémát ez a jelentős mértékű változás.

Mindent a túlélésért

Az aranysakál túlélési stratégiája lenyűgöző, amit az előbbiek mellett annak is köszönhet, hogy nem magányosan, hanem csoportban él, és így is indul vadászatra. Egy 10-15 kilogramm testtömegű ragadozóról van szó, ami tehát méretét tekintve a rókánál nagyobb, viszont a farkashoz hasonló intelligenciával rendelkezik – nincs természetes ellensége. Ennek köszönhetően komoly veszélyt jelent a vadállományra – őzekre, dámokra, muflonokra, vaddisznókra –, de a gazdák is egyre többször találkoznak ragadozó okozta károkkal az állatállományukban. A kezdeti kudarcok után, visszatértekor még védett állatként tekintettek az aranysakálra, de ma már egész évben vadászható. Erről a kihaltnak hitt éjszakai ragadozóról azt feltételezik, hogy a rókákkal azonos példányszámban élnek idehaza, de náluk cselesebbek, és így elkerülik a csapdákat is.

Szerző: Galambos Dániel