Népszerűtlen, de fontos a darázs a ház körül

Megválaszolni a kérdést, hogy mi vezetett ahhoz, hogy a darazsak az egyik legkevésbé kedvelt rovarrá váltak – nem túl nehéz feladat. A városban élők többsége a tél végéhez közeledve már vágja a centit, a négy fal közül szabadulás vágya ilyenkor már annyira dolgozik, hogy az első napsütésre szinte kirobbannak a természetbe. Ebbe a nagy szabadságba rondítanak bele a nyár közeledtével egyre sűrűbben felbukkanó “fránya darazsak”. Megzavarják a piknikezést, a teraszon dinnyézést, a strandon hencsergést, a lista pedig egyedi esetekkel a végtelenségig bővíthető, arról a speciális helyzetről nem beszélve, ha valaki allergiás a csípésükre. Mit tehet hát ilyenkor az ember? A legtöbben a légycsapóhoz, de legalábbis a papucsukhoz nyúlnak, pedig van más megoldás is.

Ezek a többnyire csak hívatlan és főleg pofátlan vendégnek tűnő rovarok ragadozó állatok, így nem csak az asztalon felejtett limonádénkba, hanem a szalámis szendvicsünkbe is szívesen belekóstolnak. Magyarországon a legelterjedtebb a kecskedarázs (Vespula vulgaris). Amennyire népszerűek a méhek, akikkel kapcsolatban azonnal a virágokra, beporzásra asszociálunk, annyira népszerűtlen az a bizonyos másik. Pedig a darazsak a közvélekedéssel ellentétben igazán hasznos élőlények. Mert bizony nem csak a kedves és védendő méhecskéket kell megóvni, hanem a növények beporzásában szintén aktívan részt vevő darazsakat is. A biodiverzitás megőrzése alapvető érdeke minden élőnyének, de a darazsak nem csak ezért fontosak. Sokat tesznek ugyanis azért is, hogy a káros, kártevő ízeltlábúak ne szaporodjanak el túlzottan, éppen úgy irtják őket, ahogy például a madarak is, akiket optimális esetben szintén igyekszünk megóvni.

A fájdalmas szúrásuk alapján gonosztevőként elkönyvelt rovarok megítélésén az sem segített sokat, hogy a könyvekben, filmekben, de még a mesékben is sokszor negatív színben tüntetik fel őket, arról nem is beszélve, hogy Arisztotelész is megemlékezett erről a nem túl kellemes szokásukról. Amennyiben szeretnénk mellőzni a szárnyas barátaink társaságát, nem kell rögtön a papucsért nyúlni, ahogy jobb elkerülni a hadonászást is, érdemes inkább egyszerűen rájuk fújni. Ha pedig szeretnénk valamit tenni a környezetünk megóvása érdekében, akkor érdemes egy darázsgarázs nevű búvóhellyel kiegészíteni a kertünket, ahova nem csak a rovarok, hanem például a gyakok is örömmel beköltöznek, fenntartva ezzel is a biodiverzitását élőhelyeknek.

Szerző: Galambos Dániel